Önéletrajzot jó eséllyel mindenki ír, aki egyszer kilép a munka világába. Ebből adódóan rengeteg olyan tévhit, illetve féligazság kering az álláskeresők között ezen dokumentumot illetően, melyekhez ragaszkodva jelentősen lecsökkentik az elhelyezkedéshez fűződő esélyeiket. Pedig sokszor csak néhány szempont újragondolásával jelentős mértékben lehetne javítani az önéletrajzon, mind a tartalmát, mind a küllemét tekintve.
A CV megírása azért nehéz feladat, mert megannyi apróságra kell odafigyelni, és 1-1 kisebb hiba jelentősen ronthat az összképen. A rengeteg dologra való odafigyelést megnehezítheti, hogy sokszor egymásnak ellentmondó információkat kaphatunk az általunk megkérdezett emberektől, ami nem meglepő, hisz számos önéletrajzzal kapcsolatos téves berögződés sokak fejében máig él. A következőkben a leggyakoribb tévhiteket vesszük sorra, és igyekszünk néhány jótanáccsal szolgálni ezek elkerülése, illetve kiküszöbölése érdekében.
Egyet elég megírni, az jó lesz mindenhova
Talán az egyik leggyakoribb hiba az álláskeresőknél, hogy elkészítenek egy önéletrajzot, és azt több, egymástól akár teljesen idegen pozíciókra is elküldik. Ennek a módszernek a hatékonysága azonban minimális, ugyanis a toborzók könnyedén megkülönböztetik azokat, akik időt szántak az adott pozícióval kapcsolatos követelmények tanulmányozására, illetve azokat, akik csak lesz, ami lesz alapon elküldték a jelentkezésüket. Egy jó önéletrajz ugyanis az állásra van szabva, azokat a tapasztalatainkat, készségeinket emeli ki, melyek relevánsak a megcélzott állást illetően. Éppen ezért jobban járunk, ha csak 2-3 jelentkezést küldünk precízen elkészített formában, mintha 10-et küldenénk sablon önéletrajzot használva.
Írjunk bele mindent, amit valaha csináltunk
Részben kapcsolódik az előző ponthoz, ugyanis itt is fontos kiemelni, hogy a nagyobb siker érdekében a jelentkezésünknek állásspecifikusnak kell lennie, azaz a pozíció követelményeihez szükséges igazodnia. Tehát több évvel ezelőtti, az állás szempontjából abszolút nem releváns 2-3 hónapos munkatapasztalatok megjelenítését igyekezzünk kerülni. Azokra a tapasztalatokra helyezzük a hangsúlyt, amelyekkel azt az érzést kelthetjük a toborzóban, hogy nem idegen számunkra az adott terület, és rendelkezünk azokkal a kompetenciákkal, amik a pozíció sikeres betöltéséhez szükségekes.
Két munkahely között eltelt időt meg kell magyarázni
Sokakban él az a tévhit, hogy minden olyan űrt meg kell magyarázniuk önéletrajzukban, melyeket nem aktív munkavállalóként töltöttek. Nincs abban semmi különös, ha hosszabb ideig nem dolgoztunk esetleg gyermekvállalás, családi vészhelyzet, utazás vagy egyéb más indokból kifolyólag. Ennek részletezésébe ne menjünk bele a CV-ben, igyekezzünk a minél professzionálisabb megjelenés biztosítására, ha érdeklik a toborzókat az egyes kihagyások oka, azt úgyis megkérdezik majd az állásinterjú során.
Az önéletrajzban lehet ferdíteni, túlozni
Megeshet, hogy olyan „jótanácsot” kapunk, amiben arra bíztatnak bennünket, hogy turbózzuk fel önéletrajzunkat, egy-egy korábbi pozícióban betöltött feladataink és vállalt felelősségeink felnagyításával, nyelvtudásunk szintjének eltúlzásával vagy egyéb más módon, a lényeg, hogy jobb színben tűnjünk fel. Az igazság azonban az, hogy ez rendkívül nagy kockázat és az esetek döntő többségében több kárt okoz, mint hasznot. A nyelvtudás eltúlzásának a lebukási veszélye egyértelmű, de a tapasztalattal kapcsolatban is kaphatunk olyan szakmai kérdést az állásinterjún, amelynek megfelelő megválaszolásának a hiányában egyből lelepleződhet turpisságunk.
Magas iskolai végzettségek nélkül esélyem sincs
Valóban sok pozícióval kapcsolatban megkövetelik akár a felsőfokú végzettséget is, ugyanakkor az álláshirdetésekben rendre találkozhatunk a „vagy ezzel egyenértékű munkatapasztalat” félmondattal is. Ez kiváló megnyilatkozása annak, hogy sok esetben a korábbi releváns tapasztalatainkkal akár kiválthatjuk az is iskolai végzettségünk hiányát.
A sport és hobbi alapvető része az önéletrajznak
Elterjedt tévhit, hogy a szabadidős tevékenységeinket valahogy mindenképpen bele kell passzíroznunk az önéletrajzunkba. Ez azonban koránt sincs így. Abban az esetben érdemes feltüntetni hobbijainkat, ha az egyben valamely személyes készségünket is tükrözi. Például a sakk szeretete erős analitikus készségekre utalhat, a különböző csapatsportok rendszeres űzése a csapatban való könnyed együttműködésnek lehet az iránymutatója. A sorozatnézés, vagy a barátokkal való közös program azonban olyasvalami, amit általában mindenki szeret és nem hordoz semmi féle pluszt magában, így könnyedén mellőzhetjük az önéletrajzunkból.
Néhány elgépelés nem a világ
Gondolhatnánk azt, hogy néhány gépelési hibán biztos nem múlik egy állásinterjú, pedig nagyon is múlhat. Sok mindent elárul ugyanis rólunk, ha már az önéletrajzunkra se fordítunk annyi időt, hogy többször átnézzük a helyesírási hibák elkerülése végett.
Amennyiben úgy érzed, hogy az önéletrajzod készen áll, nézz körül a https://nyiregyhazaallas.hu/ főoldalán a legfrissebb ajánlatokért.
NyiregyhazaAllas.hu N.G.