Hard skillek, soft skillek – melyik micsoda?

Hard skillek, soft skillek – melyik micsoda?

Az önéletrajzunkban feltüntetett képességeket alapvetően két nagy csoportra bonthatjuk: ezek a hard és a soft skillek. Ezen képességeket általában ösztönösen jól elkülönítjük, akár anélkül is, hogy pontosan definiálni tudnánk az említett gyűjtőfogalmak jelentését. Persze nem kell valamiféle többszörösen összetett fogalomrendszerre gondolnunk a két szót illetően. Egyszerűen megfogalmazva azt mondhatjuk, hogy a hard skillek, azaz a kemény készségek azok a tulajdonságok, melyek konkrétumokban mérhetőek, míg a soft skillek, tehát puha készségek azok, amiket leginkább csak az interperszonális képességek gyűjtőfogalmaként emlegetnek a szakirodalmak, szakcikkek.

Könnyen megeshet, hogy ezen rövid definíciókkal nem kerültünk sokkal közelebb a két fogalom jelentéstartalmának megértéséhez, így a következőkben arra teszünk kísérletet, hogy részletesebben, példák mentén bemutassuk a két készségleíró kategóriát. Továbbá szót ejtünk mindkét területet illetően a fejlődési lehetőségekről, illetve arról, hogy ezen képességek mekkora jelentőséggel bírnak a munkavállalást illetően.

Hard skillek

A hard skillek alatt olyan tanult készségeket értünk, melyeket tanulmányaink során, korábbi munkatapasztalatainkból adódóan, vagy autodidakta módon sajátítottunk el. Ezek a kompetenciák technikai jellegűek és egyszerű, kizárólag az adott készségre irányuló tesztek segítségével mérhetőek és jól behatárolhatóak a tudásszint tekintetében. Talán az egyik legszemléletesebb példa ezzel kapcsolatban a nyelvtudás, ami manapság az egyik legfontosabb hard skill a munkaerőpiacon. Ezen a kompetenciára egy jól behatárolt tanulási folyamat részeként tehetünk szert, és tesztek segítségével egyértelmű kategóriákba sorolható a nyelvtudásunk szintje (A1-A2-B1-B2-C1-C2). Íme néhány további ismeret, ami a legkeresettebb hard skillek közé tartozik:

  • MS Office
  • Programozási nyelvek
  • Adobe programok
  • Adatbáziskezelő szoftverek
  • Adatbányászati technikák, szoftverek
  • Statisztikai programcsomagok

Jól látható tehát, hogy olyan készségekről van szó, melyeket iskolai oktatás, online kurzusok, szakirodalmak segítségével sajátíthatunk el, és akár végzettséget is szerezhetünk belőlük. Ezen a területen történő új kompetenciák elsajátítása rengeteg gyakorlás mentén valósulhat meg a fentebb említett tanulási lehetőségek igénybevételével.

Legfontosabb Hard skillek: https://nyiregyhazaallas.hu/utmutato-allaskeresoknek/846/ezek-manapsag-a-legfontosabb-hard-skillek

Hard skillek, soft skillek

 

Soft skillek

A soft skillek kategóriája már egy jóval nehezebben megfogható dolog, ugyanis míg a hard skillek esetében egy végzettséget igazoló dokumentum jó bizonyítéka lehet annak, hogy birtokában vagyunk az adott kompetenciának, a soft skillek esetében ilyen igazolásról nem beszélhetünk. Itt ugyanis olyan a személyiségünkön alapuló tulajdonságokról beszélünk, melyek meghatározzák, hogy miként vagyunk képesek önállóan, illetve másokkal együttműködve dolgozni. Ha itt is kiszeretnénk emelni az egyik legnépszerűbb soft skillt, melyet a munkáltatók keresnek, az pont a csapatjátékos attitűd, a csapatban való együttműködés készsége lenne. Ezenkívül még rengeteg olyan tulajdonság van, amit igényelhetnek egy álláshirdetésben, íme a példa kedvéért néhány:

  • Megbízhatóság
  • Empátia
  • Kreativitás
  • Problémamegoldó képesség
  • Alkalmazkodó képesség
  • Kritikus gondolkodás

A soft skillek fejlesztési módja sokkal nehezebben behatárolható, persze ezesetben is vannak különböző tréningek (pl. kommunikációs tréning), a leghatékonyabb fejlődési lehetőséget mégis a gyakorlati és tapasztalati út nyújtja. Például a sok csapatmunkával eltöltött idő során jó eséllyel az alkalmazkodó, a kommunikációs és a konfliktus kezelési képességeink fokozatos javulását figyelhetjük meg.

Melyik a fontosabb?

A válasz erre a kérdésre meglehetősen egyszerű: nincs ilyen, hogy fontosabb. A két típusú kompetencia ugyanis kiegészíti egymást, és a kettő egésze határozza meg, hogy alkalmasak vagyunk-e egy pozíció betöltésére vagy sem. Egy szemléletes példa: lehet valaki egy magasan iskolázott, idegen nyelveket kiválóan beszélő mérnök, ha közben kiállhatatlan személyiség, aki a projektmunkák során képtelen együttműködni csapattársaival. Ezesetben kvalitásai ellenére nagy valószínűséggel meggyűlik a baja a munkaerőpiacon.

Ha kamatoztatnád képességeidet a munkaerőpiacon, nézz körül a https://nyiregyhazaallas.hu/ főoldalán a legújabb nyitott pozíciókért.

 

NyiregyhazaAllas.hu / N.G.